FŐOLDAL

   MAGUNKRÓL     CSOPORTKÉPEINK     TAGJAINK     TÚRANAPTÁR     BESZÁMOLÓK     ARCHÍVUM      LÉTESÍTMÉNYEINK    TÚRAKÖR KLUB     ÍRÁSOK      NAPLÓ     MÉDIA     JÁRÓFÖLD 

_______________________________________________________________________________________________________________________


(154.) ALFÖLDI KÉKTÚRA BÁCS-KISKUN MEGYE / ÉRSEKHALMA - CSÁSZÁRTÖLTÉS TÚRA


Idõpont: 2009. november 14. szombat
Útvonal: Érsekhalma - Hild - Duna-völgyi-csatorna - Hajósi Pincefalu - Császáröltés
Táv: 12 km


 Az Alföldi Kéktúra második szakaszát eredetileg Sükösd és Érsekhalma között terveztük bejárni, de szelídítettünk, mert nem akartunk 25 kilométert gyalogolni - hamar sötétedik már november közepén. Így indulás elõtti napon átvariáltuk egy Érsekhalma-Császártöltés, 12 kilométeres szakaszra. Ezt persze senki sem bánta.
 A Kollégium elõl 5 órakor indultunk el, két autóval. Ágit Kecskeméten felvettük, és irány Császártöltés. Annyira hamar leértünk - egy óra alatt -, hogy csaknem két órát vártunk a kocsmában, mire partiképes busz érkezett, amely Érsekhalmára tudott vinni minket.
Érsekhalmáról indulás után, hamar az 54-es útnál találtuk magunkat, innen pedig lesétáltunk Hildre. Ez valószínûleg egykor valamilyen cselédlakásokból és gazdasági épületekbõl álló major-féle lehetett, a hely szelleme ezt sugallja, legalábbis - ma azonban szükséglakások és telephelyek találhatók itt. Mindegy, átmentünk rajta, hogy aztán a Duna-völgyi-csatorna túlpartján, szép füves szekérúton, ragyogó napsütésben, tavaszias idõben Hajós felé vegyük az irányt.
A csatorna mellett horgászbeállások és néhány horgász enyhítették az út egyhangúságát. Érintettük a Cifra hidat, majd nemsokára kiértünk a Hajóst és a Pincefalut összekötõ mûút hídjához. Itt rövid pihenõt tartottunk, megszabadultunk kabátjainktól és pulóverjeinktõl, és késõ õsszel pólóban folytattuk a pincék között Jutka panziójáig.
Itt pecsételtünk, plátói viszonyba keveredtünk az étlapon szereplõ specialitásokkal, illatukat szagolgatva, majd elindultunk Császártöltés irányába. Az út továbbra is kényelmes, füves volt, balra a Duna hajdani árterének maradványának mutatóban megmaradt része, a cserjékkel és fûzekkel tarkított hatalmas lapos, amelyre egy szépen kiépített kilátópontról csodás panoráma tárult elénk.
Császártöltésre a halastavak láncolata mellett visz be a kéktúra ösvénye. A tavak partja is rendezett, némelyik partján horgászhelyek, némelyikek partján a horgászást tiltó táblák. Nem éppen szegény emberek új házai között, a templomtornyot szemünk elõtt tartva beértünk a faluba, ahol autóinkat hagytuk. A kocsmában még ittunk egy kávét, üdítõt, ki mit akart, aztán - mivel "ilyen szép idõben vétek volna még hazamenni" - átugrottunk a Vörös-mocsár tanösvény parkolójához, hogy megnézzük ezt a természeti ritkaságot is. Az ugrás megvolt, a parkoló nem, így hatalmas fekete tõzegrakások között parkoltunk le, és bõ órás sétával elõbb átgyalogoltunk a mocsáron, majd a már egyszer használt jelzésen visszatértünk a kiindulópontra.
De ez a kaland már következõ beszámolónk témája...

 

Minden rokonom!
 

Sántaőz

 

Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Berta Bálint, Berta János, Kelemenné Barta Ágnes, Lancsa Józsefné Erzsike, Török Mária és Varga Istvánné Borika.
 

 

Hildsor elõtt

 

Védett löszfal

 

Hild házai

 

Dunavölgyi-csatorna

 

A csatornaparton

 

Hídhoz érünk

 

Másik híd, a pincefalu előtt

 

Pihenõt tartunk

 

Hajósi pincékhez érünk

 

A pincesoron

 

Ahhát

 

Szent Orbán

 

Fényképre várva

 

Szép pincék

 

Kiülő

 

Útban Császártöltés felé

 

Támogató szolgálat

 

Hajósi-kaszálók fölött

 

Gémeskút

 

Mező

 

Horgásztó Császártöltésen

 

Csend van

 

 

 

 

Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.

 
"Vigyázz a Földre! Nem az őseid hagyták rád, az unokáidtól kaptad kölcsön." (indián közmondás)

a© Petőfi Túrakör - Balog Csaba Sántaőz